2015. április 10., péntek

Nyíregyházi Múzeumfalu

Minden évben tavasszal rázendítünk Botonddal a kirándulásokra, most a nyíregyházi Sóstó Múzeumfalut vettük célba, mivel gyerekkorunk óta nem jártunk ott, pedig oly sok élmény, emlék köt oda bennünket. Már előjáróban elárulom szuper napot sikerült eltöltenünk a hideg ellenére is a Falumúzeumban, sokat nevettünk, sőt tanultunk is egymástól, más volt felnőtt szemmel, mint gyerekként, más érintette meg a lelkem és szinte láttam magam a dombokon gólyalábazni gyermekként. Az igazán nagy kaland pedig itt szerintem akkor fog majd várni, ha a saját gyerekemnek mutathatom meg a sok csodát, azokat az épületeket, amik oly kedvesek számomra. 






Az iskola régen
Még egész kicsi lány koromban, anyáék beirattak a Múzeumfaluba egy napközis táborba. Akkoriban kétfélére is lehetőség volt, a kézművesre és a lovasra, engem az első verzióra neveztek be, ami által nagyon sok népi praktikára, tudásra tettem szert. Agyagoztunk, meszeltünk, gólyalábon sétálgattunk (ebben profi voltam), csuhébabát készítettünk, linómetszeteket gyártottunk, szőttünk, gyöngyöt fűztünk, lovagoltunk, sőt még vályogot is vetettünk. Igazi gyermekparadicsom volt és így visszanézve nagyon is hasznosnak érzem ezt a fajta tábort, hiszen a művészi hajlamomnak nagyon is jót tett, emellett rengeteg praktikus tudásra is szert tette.  "Ex-Múzeumfalusi" lévén, nekem nagyon ismerős a környezet és nem sokat változott tízen-sok év alatt, így Botondnak folyamatosan mondtam melyik épület mi és merre kell mennünk, hogy ne hagyjunk ki semmit. 




Mézeskalács műhely, kalapos, borbély és "kékfestő műhely"
Az első állomása a kirándulásunknak a műhelysoron vezetett végig, ahol Húsvét alkalmával bemutatókat is láthattak a látogatók, mézeskalács sütésben segédkezhettek. Bepillanthatunk itt a hétköznapi szakmák műhelyébe a mézeskalácsoshoz, a csizmadiához, a borbélyhoz, a kalapkészítőhöz, a borászhoz. Gyerekkoromban a mézeskalácsos töltött el áhitattal, most a kalapos érdekelt és a kékfestők szépsége varázsolt el.








Fényképész műterme



Iskola, tanító szobája
Ezután az iskolához vittem el Botondot, be akartam ültetni a padokba, de nagy sajnálatomra már nem lehetett bemenni az osztály terembe, ahol annó a fent említett linó metszeteket farigcsáltam. Helyette megnéztük a taíntó puritán szobáját (nem lehetett olyan jó dolguk Arany Jánoséknak) és egy kis iskolatörténeti tárlatot is megcsodáltunk.  













Gyerekkoromban egy ilyen "zongorát" szerettem volna, ez azóta se változott, de már tudom, hogy ez írógép és semmi zenei érzékem sincs. :)

Következő állomásunk egy kis történeti kiállítás volt csupa izgalmas használati tárggyal, persze az írógép és a ruhadarabok voltak a kedvenceim. A csizmák nem voltak ismeretlenek a számomra, hiszen amikor még lovagoltam sok régi darabhoz volt szerencsém. :)

















Tiszta szobák és egy veranda rész velem
Nagyon sok lakóházba is benézhetünk, különböző réteg életébe pillanthatunk ezáltal be, a mindennapi életük, mint egy régi könyv lapjai előttünk pereghetnek le. A nagy megvetett ágyak, tisztaszoba, kemence, kályha nem ismeretlenek számomra, hiszen gyermekkoromban minden nyaram falun töltöttem, dédnagymamámnál. A gerendák látványa, a szobák kialakítása, a veranda mindig eltölt szeretettel és meghat, a tiszadobi kis házba repül vissza a lelkem ilyenkor és szinte érzem a sütemények illatát, hallom a rádiót és olyan mintha dédi még itt lenne.






Amitől a szívem megdobban és amilyen házban bármikor szívesen élnék


Disznóól, füstölő és hodály
Persze a falusi kultúrához hozzátartozik a földművelés és az állattartás, ezeknek a régi eszközeit is megszemlélhetjük a Falumúzeumban, ami Botondot nagy áhitattal töltötte el, engem annyira nem villanyozott fel, de így hogy elmondta azok az eszközök, amik ismeretlenek voltak számomra mire jók, így már értelmet nyertek ezek a látnivalók is. Egymást tanító délelőttünk volt, amit nagyon élveztem.












Temető egy kis részlete



Középkori és még régebbi kunyhók
Továbbsétálva egy olyan szegletre bukkantunk, vagyis kettőre is, ami emlékeimben kutatva ismeretlen volt számomra, szerintem újabb része lehet a Múzeumfalunka. Az egyik egy hagyományos temető felekezet szerint, a másik pedig földbe vájt kunyhók, amik ősi mesterségek elemeit rejtették, halász, vadász házikók voltak. 


















Mire a fél falut végigjártuk megéheztünk és visszakanyarodtunk a nyüzsgő központba, ahol Húsvéti móka alkalmából, sok árus kínált finomabbnál finomabb falatokkal és rengeteg népművészeti alkotással a templom árnyékában. 





















Templom

A hatalmas kedvencem a szatócsbolt volt ismét, nem hazudtolom meg gyermeki énem és persze selyemcukorból is feltankoltam rendesen. Például tudtátok, hogy a Dreher nem sörgyártással indított, hanem kávéval és kekszel? Nos itt erre is fény derült, emellett persze rengeteg fajta édesség, mézeskalács, krumplicukor, selyemcukorka, medvecukor sorakozott a pulton, a sok vásárfiáról nem is beszélve. 






Vegyes kereskedés, igazi kis falusi szatócs üzlet korhű berendezéssel

A kis pihenőnk után a kenyér lángossal telítődve és cukorkával a szánkban bekukkantottunk a központba lévő nyomdába és belestünk a tojásfestő műhelybe is, ahol kicsik nagyok különböző technikákat próbálhattak ki. :)

Sajnos a néptáncegyüttesről lemaradtunk és a locsolkodást se láttuk, bár nem bánom, mert ezt a hideg vizes vödrös borogatást még nézni se nagyon szeretem, ez az egy népszokás, ami nagyon távol esik tőlem és kicsit félek is a hideg víztől, de a kölniért sem rajongok. Remélem ezt elnézitek nekem. :)

Helyette viszont megtaláltuk a lovakat és örömmel láttam, hogy pónin van a gyerekeknek lehetősége lovagolni, én itt szerettem bele ebbe a sportba gyerekkoromban, remélem más gyerkőcök is kedvet kapnak a lovagláshoz.

Botond a méhészkedésen töri a fejét, így a hagyományos kaptárak is nagy érdeklődéssel töltöttek el bennünket.



A macifüles sapkám ismét nagy siker volt a gyerekek közt :D
Mindenkinek ajánlom, ha egyszer Nyíregyházán jár, látogasson el a Múzeumfaluba, utazzon időt, csodálja meg a népi építészet remekműveit és nézzen körül a Sóstón is (az állat kertet ki ne hagyd!), Egy turista csalogató cikket már olvashattok a helyi látványosságainkról ITT, pár nap Nyíregyházán jó program a nyárra! A nyíregyieknek pedig azért ajánlom, mert remek kis időutazás a gyermek korukba, valamint egy békés falusi környezetbe. :) 


Múzeumfalu honlapja ITT.

Ti jártatok már itt? Szeretitek a falusi kultúrát, az időutazást, az építészetet?