2016. április 14., csütörtök

Mese a kastélyban-OUTFIT

Csipkerózsikát száz év álom után ébresztette a herceg csókja, én pedig legalább ezer éve várok arra, hogy visszamehessek gyerekkorom színterére. Évekig zárva tartották a kastély hatalmas vaskapuját és nem engedtek még a park közelébe se senkit. Kora tavasszal, amikor végre megnyitott megfogadtam, hogy egy fotózással megörökítem magam és megmutatom Botondnak azt a helyet, ahol a családom élt, dédnagymamám házát és a játszóteremet a kastély parkot.





Alig fértem a bőrömbe, amikor elindultunk Tiszadob felé, mintha egy láthatatlan köldökzsinór kezdett volna újra lüktetni. Leírhatatlan boldogság és egyben fájdalom lett úrrá rajtam, hiszen legutóljára mikor láttam a falut, a kastélyt és dédikém házát szomorú állapotok uralkodtak. Tudom jól, hogy gyermek szemmel minden hatalmas és sokkal szebb, izgalmasabb, de én már bőven gyermekkorom lepergése után is jártam le oda hétről hétre, nyárról nyárra.

Áthaladtunk Tiszalökön, majd Dadán. Semmi sem változott, csak a gólyák fogyatkoztak meg, ugyanis ennek a falunak minden oszlopán fészkeltek, de most nem egy üresen állt. Nőtt bennem a félelem és a kétség, hogy milyen gyászt is fog felszakítani ez a látogatás, hiszen dédnagymamám hiánya még mindig eleven sebként él bennem.

Dobra érve a temetők mellett haladtunk el, ahol üknagyapám sírhantja van fakereszttel és az új temetőben pedig megannyi rokonom nyugszik. A kastélyhoz közeledve már szinte toltam volna a kocsit, hogy hamar odaérjünk. Aztán láttam már a sorompót és mellett-előtte a kis roskatag vályog házat, ahol felhőtlenül boldog nyaraim töltöttem. Belesajdult a szívem , hogy lakatlanul áll a ház, azt a rengeteg gyümölcsfát, de még a szelíd gesztenye fát is kivágták és a fecskék elköltöztek. Inkább a kastély felé vettük utunkat, még nem voltam felkészülve, hogy alaposabban szemügyre vegyem a házikó udvarát. A kastélyban lehet jegyet venni, mi a leparkolás után a régi istállóknál mentünk fel oda, amik az intézet idején szolgálati lakásokká voltak átalakítva, ha jól emlékszem hat család élt itt. Egyik lakásban pedig nyugdíjas nagymamám lakott, aki nevelő volt akkoriban az intézetben. Most máló vakolat, lakatlanság és síri csend honol a volt intézet, a volt grófi kastélypark területén. Hiányzott az élet, hiányoztak az orgona bokrok, amik alá rejtőzve játszottam, a rózsakert, aminek híre hamva se maradt.



A kastélyban megvettük a belépőket, amiért körbevezetést kaphat minden látogató, hétfő kivételével tárlatvezetést lehet kérni. Én betéve ismerem a kastélyt, hiszen jó párszor jártam benne, viszont berendezve régi bútorokkal nem láthattam még, mert azt szétverték, elhurcolták. (a kastély történetéről hamarosan írok és a mostani berendezésről is tervezek egy posztot). Az ódon épület viszont újra jókedvre derített, az ismerős falak, kandallók, faragványok, a lépcső, amin fogócskáztunk, amikor épp nem látták a felnőttek.




Azt hiszem sikerült egy olyan ruhát választanom, amivel gyerekkori önmagam, az öt-hat éves, de még a három éves Enike is elégedett lenne. Csipkés és pasztell rózsaszín, hercegnős álom ez a ruha.


A cipellőt láthattátok már ebben a szettben, remek rendelés volt, abszolút szerelem. Mivel nude a pántja, így nem rövidíti a lábam különösebben. Tudom nagy divat a fűzős cipő, a sok pánt, de legyünk tisztába vele, hogy ezek nagyon kevés nőnek állnak igazán jó, előnyös az nyakigláb alkat. 
Ha mégsem szeretnénk kimaradni a trendből, akkor a nude verziókat válasszuk és érdemes magas sarkúakra fókuszálni keresés közben.




A rendelős kínai oldalakat sok blogger favorizálja és bizony néha érdemes benézni egy-egy kínai boltba is, mert ugyanazokat a darabokat, vagy nagyon hasonlóakat megtalálhatunk. Én ezt a gyönyörűséget a Skálában leletem, több fazonban és színben is volt belőle. 





Az év színeit felhasználtam öntudatlanul is ehhez a szetthez, csak itthon esett le, hogy nem tudok szabadulni a rózsakvarc és a derűs kék bűvköréből. Táskáknál idén tavasszal már a kisebb méretű darabok a divatosabbak >>ITT írtam róla így én is kerestem már egy ideje a megfelelő darabot, méghozzá halványkékben. Több üzletben is találtam, de egyik se volt az igazi, az árukról nem is beszélve, aztán a Háda bálabontásán rábukkantam álmaim darabjára. Szeretem a turikat, mert néha megtalálom azokat a holmikat, amik csak a képzeletembe léteztek, ez felér egy csodával. 





A táska rövid és hosszú pánttal is fantasztikusan mutat és az arany részletek remekül kiemelik az árnyalat szépségét. A pasztell árnyalatokat bátran kombinálhatjuk egymással sosem lesz rossz az eredmény. Egy esetben tűnhetünk fagyinak, ha három, vagy annál több pasztellt házasítunk, bár sok esetben divatfotók pont ezt a hatást aknázzák ki, de a való életben kicsit erős szerintem.




Az anyag választáshoz még megjegyzem, hogy utálom a mai csipkés ruhák jelentős részét, mármint azokat, amik abból az undorító, rémesen mű csipkéből készülnek és a kínai boltok és Mayo (és hasonló boltok) alap darabjai. Sokkal szebbek ezek a hagyományos vert csipkékre emlékeztető darabok, alapból szebb a tartásuk és nőiesebbé teszik a viselőjüket, arról nem beszélve, hogy nincs olcsó hatásuk. Ja és nem beszélve, hogy bebüdösödik bennük az ember, olyan mintha nylon zacskóba öltözne...nos mérlegeljünk a választásnál.



A kifejezetten térd felett végződő szoknya hossz nagyon nem szokott előnyös lenni, talán Katalin hercegnő az egyetlen, akin még ez is jól áll, szegény úgyis főleg ezekre a darabokra van predesztinálva az etikett szerint. Ebben az esetben viszont már hamarabb vége, combközépnél a teljes zártságnak és onnantól önmagában a csipke szépsége tárul elénk. Ez enyhít ezen a térdig érő szabáson és légies, kislányos és szexis az eredmény. 




Ékszerben kicsit fukar voltam, pedig egy nyakláncot simán elbírt volna a ruha, viszont kedvenc új karkötőimet mindenképp meg akartam mutatni Nektek. Ezek a darabok féldrágakövekből vannak, gyönyörűen illenek a szetthez. Ahogy látom kabátos kép ennyi van a kastély környékén, a borús idő ellenére nagyon meleg volt. Viszont a megnyugtatás véget megmutatom, hogy egy hasonló árnyalatú H&M kabáttal viseltem az összeállítást.

Körömlakkom pedig a Moyra Bubble Gum kollekció kékje, ami pont az az árnyalat, amit idén annyira szeretünk. TESZT ITT




OUTFIT

Ruha: Skála
Cipő: Ebay
Táska: Athmosphere
Karkötő: Anda Designe

Helyszín: Tiszadobi kastély
Fotós: O. Botond

Hogy tetszik a szett? Olvasnátok a kastély történetéről, mert tervezek írni róla, illetve a mostani állapotokról bővebben?







6 megjegyzés :

  1. Nekem is régi hercegnős helyszín a dobi kastély. Unokatesómmal mikor nagyiméknál nyaraltunk (Kesznyéten) egész délelőtt a SISSIT néztük, aztán délután szinte kötelezően elkocsikáztunk a kastélyparkba játszani. Hercegnőset természetesen... :D Megszámlálhatalanszor voltam a kastélyban és a labirintusban és mindenhol a park területén. Most, hogy újra nyitva, talán megint elmegyek "királynőset játszani".
    Nagyon klassz a szett, de nem túl nyárias még egy kicsit? Illetve pont emiatt nekem a téli kabát-nyári ruha kombó kicsit erős. Ezt a szettet kb. 2 hónap múlva tudnám elképzelni, amikor már kabát sem kell hozzá, de amúgy illik minden nekem, csak a kabát nem, ami a képeken nem is nagyon szerepel, úgyhogy szemet lehet hunyni felette.
    Nosztalgikus post nekem is! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Felvettem a bakancslistámra Kesznyetet is. :) Nagyon jó idő volt ezen a napon ezért is voltam ebben a ruhában, a kabátot is csak cipeltem végig. Amúgy egy farmer dzsekivel is simán párosítanám ezt a ruhát, vagy egy csinos ballon kabáttal is mutatós lenne. :) Ja és későbbre terveztem a posztot kitenni, de Évával az illusztrátor leányzóval nem voltunk képesek várni a jó időig, meg kellett veletek osztani. :)

      Törlés
  2. De szeretem a tiszadobi kastélyt! Emlékszem, mikor nagyival szépen felöltözve mentünk a zongorahangversenyekre! :)Bizony ehhez több mint egy órát kellett autókáznunk, hazafelé már mindig aludtam... ilyen "hátrányos" gyerekkorom volt! :) De nagyiék minden alkalommal elmesélték, hogy a kastélyban hogy jelennek meg az évszakok, a hetek és a napok. Ideje lenne újra megnézni!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is le rendszeresen a hangversenyekre. :) Igen csoda a kastélynak a naptár szerinti építése :) Most kutatom, hogy mi adta az ötletet. :) Van ám titkos alagút, meg Tiszába dobott gyémántbross is a történetben. :)

      Törlés
  3. Ez a helyszín tényleg mesés! A ruha egy álom, a képek gyönyörűek! Imádom a kicsit sightseeing jellegű bejegyzéseket, úgyhogy én szívesen olvasnék még többet a kastélyról!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, köszönöm. :) Ennél a posztnál különösen jól esnek a dicséretek, mert tényleg szívem csücske ez a környék. :) Beszereztem minden fellelhető szakirodalmat lehet komoly sorozatot fogok írni a kastélyról, a környékről. :)

      Törlés