Ahogy kisütött a nap és kicsit melegedett kibújtam a csigaházamból. Ilyenkor kelek életre igazán, télen leginkább csak téli álmot aludnék. A tavaszat azért is szeretem, mert ilyenkor mindenki odafigyel a természet kedves kis ajándékaira, arra, ha simogatja az arcunkat a nap, ha virágzik egy bokor. A színek vibrálóak lesznek és már-már el is felejthetjük a nagy kabátokat és csizmákat. A lelkiállapotunk sokkal kiegyaensúlyozottabbá válik, a sötét tél ránk nehezdő nyomása felenged és lelkünk megtelik szeretettel.